A nyers vegán csokipuding kézenfekvőbb dolog volt vegánná válásom után, mint másoknak a levegővétel, és mivel masszívabban vagyok édesszájú, mint egy vagonnyi óvodás, ezért örömmel láttam, hogy van alternatívája a napi másfél tábla Milkának.

De még milyen. Attyaég, de még milyen…

A krémselymes megváltás nyers vegán csokipuding formájában érkezett egy kedves barátom Messenger üzenetében, válaszul „Ernő, A turmixgép” beszerzésének hírére. Miután tesómtól február közepén megkaptam a karácsonyi ajándékom (Mi így érezzük jól magunkat. Pont.), szisztematikusan elkezdtem ledarálni mindent – a szomszéd néni macskáján kívül -, amit otthon találtam, és szerettem volna a szervezetembe juttatni.

Ekképp tehát szerezzük be a következőket a nyers vegán csokipuding elkészítéséhez:

1 db avokádó
3 db datolya
1 db közepes méretű banán fele – harmada (nem kell sok)
1,5 dl rizs / mandula / kókusz / tönköly ital, bármelyik jó
2 felespohárnyi nyers, cukrozatlan, 20%-os kakaó
3 csipet só
negyed felespohárnyi fahéj

és ha te is tök perverz vagy, akkor egy kevés szerecsendió
kókuszreszelék a díszítéshez (meg mert baromi finom)

…majd készítsük is el a nyers vegán csokipudingot:

A felespohár a legegyszerűbb mérce és tuti van otthon. Nyilván azokból az időkből, mielőtt vegánná avatásunk előtt a bűnösök életét éltük, és elfelejtettünk volna mindent a növényevésen és a misszionárius pózon kívül.

Így előre megfontolt szándékkal, különös kegyetlenséggel aprítsuk darabokra a szilárd összetevőket. Miután megbizonyosodtunk, hogy az árván maradt datolyák nem zokognak tovább szüleik elvesztésének a látványától, a felkockázott növényi eredetű nyersanyagainkat helyezzük a turmixgép acélpengéi közé, szórjuk rá a porokat (ne kezdd el reflexből összetekerni a húszezrest), majd műalkotásunk megkoronázásaként öntsük nyakon a növényi itallal.

Kapcsoljuk turmixunkat közepes – maximum fokozat környékére jó egy percig.

Ebben a fázisban mindig érdemes megkóstolni. Amennyiben nem találod elég édesnek (mondhatni tök keserű az egész), akkor menj vissza az asztalra, és tedd bele a lemészárolt datolyákat, amiket a fotók készítése miatt kihagytál, majd turmixold megint egy percig. Most már elég édes lesz. Egy kicsit úgy éreztem magam, mint az egyszeri ősember, akinek a szinkronicitások (korábbi nevén: véletlen, de olvassatok Jungot) segítettek megismerni a világot: a dupla turmixolás miatt sokkal selymesebb lett a készítmény, mint a korábbi esetekben. Továbbá tehetsz bele még fahájat, vagy bármi egyebet, amitől az ízlésednek jobban megfelel a végtermék. Építő jellegű kommented kérlek, ne tartsd magadban, hadd áramoljon az információ.

Az így kapott puding a fent leírt mennyiségekből a fotón látható duplája lesz. Ez azért masszív adag szénhidrátból, a kakaó ráadásul afrodiziákum, úgyhogy óvatosan (vagy hajrá, helyzettől függ…) a nyalánksággal. Direkt nem írom, hogy ez hány adag: amikor valami indokolatlan és tök felesleges, de mindkettőnk szerencséjére viszonzatlan valakibezúgás miatt egy hétig ágyban fekve kapucniban animét nézek és trip hopot hallgatok, akkor nagyjából fél adagnak is kevés, ha viszont kiegyensúlyozottan étkezem (nagyrészt nyersen), eljárok futni, tartom a heti két jógát, reggel-este meditálok legalább harminc percet, és csak úgy áramlik a csí, hogy kábé teleportálva húzom ki a szomszéd néni kukáját, akkor simán háromszorra-négyszerre elég egy kis tálkával.

Ja, és még valami: ha szeretettel, odafigyeléssel, törődéssel készítitek, mintha egy kicsit még jobban összeérnének az ízek. 🙂 Váljék a te, és annak a kedves egészségére, akivel megosztod.

Bokor Krisztián