A növényi ételekre a jövő szerves részeként tekint a világ egyik legnagyobb húsipari feldolgozójának új vezérigazgatója. „Szuper hír!” – mondhatnám, de nem mondom.
Eme cikk olvasása közben sokatoknak úgy tűnhet majd, hogy az a tipikusan “örökelégedetlen” figura lehetek, akinek soha semmi nem elég jó. Azonban, ha elolvasod a hogyan ne értsd félre a veganizmus bejegyzést, biztosan közelebb kerülsz a megértéséhez annak az egyszerű ténynek, hogy amíg nem az állatok szabadságának céljából ered egy változás, addig valódi hosszútávú haszna az állatjogi mozgalom szempontjából nincs. “Mi a törekvés valódi célja és az hogyan értelmezhető állatjogi szempontok szerint?” E kérdés mentén szedem szét Tom Hayes – a Tyson Foods vezérigazgatójának – nyilatkozatát.
Így indítanak az eredeti cikkben:
„Ha vetünk egy pillantást az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet számadataira, megfigyelhetjük, hogy világszerte növekszik a fehérjefogyasztás. Az emberek fehérjét akarnak, akár állati, akár növényi eredetű fehérjéről van szó. A növényi eredetű fehérjék piaca pedig jelenleg gyorsabban növekszik, mint az állati eredetű fehérjék piaca. Elképzelhetőnek tartom, hogy ez így fog maradni.” – mondta Tom Hayes, a Tyson Foods vezérigazgatója a Fox Business-nek egy interjúban. A Tyson Foods az a húsipari óriás, amely a legtöbb állat lemészárlásáért felelős Amerikában, viszont 5%-os részesedésük van a növényi ételeket fejlesztő Beyond Meat nevezetű start-up vállalkozásban. A vállalat továbbá elindított egy 150 millió dolláros kockázati tőkealapot is azzal a céllal, hogy húsalternatívákat fejlesztő start-up cégekbe fektessenek pénzt.
Egy ilyen hír hallatán sokan esnek abba a téves következtetésbe, hogy az állatok szempontjából hosszútávon ez mennyire hasznos lehet, azonban ha jobban belegondolunk, az állatok szempontjából ez teljesen értelmezhetetlen. Ugyanis a haszonszerzés mellett semmilyen törekvés nem mutat az állatfelszabadítás irányában. Azaz, nem azért fektet húsmentes start-upokba a Tyson Foods, mert megkérdőjelezi az állatok tárgy és tulajdonstátuszának tényét, hanem, mert a jelen kor embere ezt vagy azt kívánja meg. Persze valamennyivel kevesebb állat hal majd meg, de a csirkék és tehenek továbbra is a “haszonállat” kategória folyamatosan lengő pengéjének vészjósló árnyékában élnek teljesen szükségtelenül.
Aztán a következővel folytatódik:
Hayes, akit tavaly júniusban neveztek ki a Tyson Foods elnökének, majd decemberben átvette a vezérigazgatói ülést is, máris megfogadta, hogy befejezik a sokak által vitatott antibiotikumok használatát a baromfitelepeik többségében. „Eljutottunk arra a pontra, hogy a fogyasztók nem akarnak antibiotikumot látni az ételeikben és szeretnének tisztában lenni az előállítási folyamatokkal. Bízni akarnak azokban a márkákban, melyeket vásárolnak, így mi is eszerint cselekszünk.” – fejtette ki álláspontját Hayes a Fox Businessnek.
Tökéletesen mutat rá ez a bekezdés az előbb taglalt alapvető problémára. Minden intézkedés egyelőre humán centrikus és még érintőlegesen sem vet fel állatjogi kérdéseket. A fő kérdés nem az, hogy milyen etikai vagy morális indokok mentén gondoljuk azt, hogy jogunk van állatokat tulajdon és tárgystátuszban tartani, hanem, hogy az emberek olyan csirkét szeretnének, ami nincs beoltva. Megbízható, gyógyszermentes tartásból természetesen. A problémát még mindig csak az állattartás szintjén belül feszegetik, holott nem az a probléma ahogyan használjuk az állatokat, hanem hogy használjuk őket bármilyen formában.
Majd egy kis környezettudatossági durrogtatás:
Hayes szerint a cég elkötelezett egy fenntarthatóbb élelmezési rendszer kidolgozásában. Ennek részeként tervezik bizonyos állattartó telepeik felszámolását, valamint még több pénzt fektetnének a növényi ételek fejlesztésébe. „Számunkra fontos a folyamatos fejlődés. Nem tudunk mindig tökéletesen cselekedni és ezzel tisztában is vagyunk. A lényeg, hogy folyamatosan próbálunk fejlődni. Rengeteg kutatást végeztünk a baromfitartással kapcsolatban, hogy megérthessük hogyan fog működni a jövőben egy zárt rendszerű farm.” – mondta. Hozzátette, hogy a Tyson Foods függőleges gazdálkodásban is gondolkodik, ami 60 százalékkal kevesebb földet használna és egészségesebb környezetet biztosítania a madaraknak is.
Terveznek bezárni állattartó telepeket. De nem azért, mert állatokat a haláltáborokhoz hasonló telepeken tartani nem etikus – semmilyen formában nem etikus állatokat tulajdonként kezelni – , hanem mert a környezettudatos vásárlói szokások ezt követelik meg. Ergó állatjogi kérdésekkel ugyancsak nem foglalkozunk addig, amíg fenntarthatósági kutatásokat végzünk a baromfitartással kapcsolatban ahelyett, hogy a tyúkok fájdalom- és félelemérző képességeit figyelembe véve arra a kérdésre koncentrálnánk, hogy van-e jogunk fogságban tartani és megölni ezeket az állatokat?!
Burkolt fajista erősítés:
„Az új célunk megmutatni, hogy az élelmiszeripari óriások is képesek jót tenni. Ezekről a vállalatokról gyakran rossz a közvélekedés, pedig ha 9 milliárd ember étkeztetéséről van szó meg kell mutatnunk, hogy igenis vannak ötleteink és képesek vagyunk megoldásokat nyújtani a felmerülő problémákra.” – mondta Hayes.
Etikai és morális oldalról a leginkább kikezdhető gondolatsort ebben a bekezdésben lövi el Hayes. Lényegében a húsipari cégek működésének „jóságát” tapinthatóan állatjóléti és humán igények oldaláról méri, újfent nem megkérdőjelezve, hogy maga az állattartás helyes-e. Sőt az állatok tárgyiasítását és a fajizmust tapinthatóan erősíti az állatok ételként, azaz előrecsomagolt tárgyként aposztrofálása.
Végkövetkeztetés:
Az ilyen és ehhez hasonló eseményekkel a probléma tehát az, hogy még csak érintőlegesen sem foglalkozik az egyetlen valódi etikai és morális oldalról megfogalmazható kérdéssel, miszerint milyen alapon használunk bármire más félelmet és fájdalmat érezni képes szuverén élőlényeket? Azaz, semmilyen formában nem támogatja azt a szemléletváltást, amely az állatok tulajdon és tárgystátuszának megszüntetését tűzte ki céljául, így sajnos állatjogi szempontok szerint ez a nyilatkozat teljesen értelmezhetetlen, sőt kifejezetten káros. Hiszen nem győzöm megannyi fórumon hangoztatni, hogy az alapvető probléma az állatok használata. Minden más – húsevés, tejívás, bőrcipő vásárlása stb. – csak az előbbi alapvetésnek a hozadéka. Amíg nem az állathasználat tényének jogi szabályozásával foglalkozunk, addig csak a felszínt kapargatjuk.
A fordítások forrása:
http://www.foxbusiness.com/features/2017/03/07/tyson-foods-ceo-future-food-might-be-meatless.html
Az ilyen intézkedések arra irányulnak, hogy azok a húsfogyasztók, akiknek vannak (esetleg) kismértékű etikai vagy morális kifogása az asztalára kerülő hús folyamatával megnyugodjanak.
– Ó ha boldog csirkét eszek azzal jót teszek a csirkének.
– Nem is szenvedett életében, így nekem sincs bűntudatom amiért megeszem.
– Gondoskodtak róla életében, jól tartották, szabad levegőn, gondoskodással tenyésztették,
akkor nyugodt szívvel fogyaszthatom.
Ezek az embereknek eszük ágában sincs, hogy ne fogyasszanak húst, viszont az ilyen jellegű intézkedések hatására nyugodtabban vásárolnak, sőt még azt is megkockáztatom, hogy többet is. Az ilyen lépésekkel a húsipar, pont a kétkedő, bizonytalanabb vásárlói réteget tudja magához kötni mégjobban. Elégedetebbek lesznek a vásárlóik. Így a profit megmarad vagy inkább még nő is, mert végcél ugye természetesen a: PROFIT!
Az információ szabad áramlásába beletartozik, hogy a növény vagy állatevés minden területét megismerhessük.
1. Angliában néhány éve egy csoport galambot hússal etettek, a kontroll-csoportot meg növényi táplálékkal. Néhány hét mulva radikális változás állt be a hússal etett csoport viselkedésében. Szemmel láthatóan agresszívebbek lettek a saját fajtársaikkal, mint a növényi táplálékon élő társaik.
A legutóbbi osztrák elnökválasztáson és a hazai kvótanépszavazáson is a vidékiek és a tanulatlanabbak szavaztak a náci párt vezérére, ill. a náci eszmének megfelelő idegengyűlöletre. Márpedig a vidékiek és a tanulatlanabbak nagyobb arányban tartanak állatokat és esznek húst.
2. A család, a magántulajdon és az állam eredete c. Művében Engels arról ír, hogy a barbárság korában az emberiség kettévált. Az indiánok öntözéses növénytermesztéssel, az eurázsiaiak pedig állattenyésztéssel bővítették táplálkozásukat. Az állattenyésztés világnézeti hatása, hogy az állattenyésztő számára a világ hierarchikus-vertikális felépitettségű. Ez azt jelenti, hogy aki elnyom egy állatot az jóval intenzívebben várja el, hogy őt is elnyomja egy felsőbb hatalom, a Rendszer, az Allam. A vidéki, tehát állattartóbbak ma is az emberi elnyomás erősebb formáját képviselő jobboldalra szavaznak. Mig az észak-amerikai indiánok, akiknek az európaiak megszállása előtt nem voltak háziállataik, nem volt államuk sem, a törzs főnöke többé-kevésbé csak első volt az egyenlők között. A kivétel erősíti a szabályt. Mexikóban pulykát, Peruban lámát tartottak, és ők már nem úszták meg az államot, az állam embereinek diktátumát.
3. Az első környezetvédelmi könyv 1962-ben, 55éve jelent meg és még mindig nemhogy kevésbé, de expknenciálisan növekszik a környezetpusztítás. Miért? Mert a húsevő akkor ehet, akkor örül, amikor a másiknak rossz. “Legszebb öröm a káröröm.” -mondja a ragadozótudat. Mivel az ember személyisége 7éves korára eldől, ezért az ember ugy lesz ragadozótudatú, hogy még nem is tudja, mert a tudattalan a sorsától függ. Az emberiség csak egyféleképen menekülhetne meg a totális ökokatasztrófától, ha 7éves koráig nem kap húst és más állati termékeket is csak minimálisan. Másként soha nem lesz a tudattalanja szelídtudatú!